A Jövőnk

Ha végigtekintünk a kidei unitáriusok helyzetén, szomorúan állapíthatjuk meg: itt a vég. A hívek elfogytak, az épületek csendesen romlanak, és amint a természet visszahódítja a korábbi épületeket, úgy halványul az emléke ennek a közösségnek. Ha picit tovább tekintünk, e helyzetet kivetíthetjük megannyi más gyülekezetre Erdélyben és a nagyvilágban. A régi templomok mellől elfogynak a hívek, majd megrepednek a falak, eltűnik minden, s marad (ha marad) az emlék. Ennyi volna? Vajon szükségszerű mindez?

Csekély annak a valószínűsége, hogy Kidébe életvitelszerűen visszaköltözzenek az unitáriusok, s helyi gyülekezetként szerveződjenek. De van egy másik mód! A virtuális, határok nélküli egyházközség. Egy világméretű gyülekezet, amely nem egy földrajzi helyhez, hanem egy álomhoz ragaszkodik. Ahhoz, hogy minden emberi számítás ellenére van mégis jövő. Hogy pusztán reményből újra lehet építeni egy közösséget olyan emberekkel, akik hisznek a lehetetlenben. A Kidei Unitárius Egyházközség legyen a remény gyülekezete, amelyhez azok csatlakoznak, akik nem adják fel az utolsó utáni pillanatban sem.

Mi tehát a célunk?

  • Egy virtuális gyülekezet létrehozása, amely újraépíti a romokat, s élettel tölti meg a helyet.
  • Felújítani és élettel megtölteni a kidei unitárius templomot.
  • Központot építeni az összedőlt unitárius paplak helyére.
  • Csodát tenni.

—Kiket várunk?

Téged! Ha unitárius vagy, egyszerűen csatlakozz, kitöltve a jelentkezési űrlapot! Ha nem vagy unitárius, nem kell áttérj, inkább válj a gyülekezet támogatójává, kitöltve a támogatói űrlapot.

— Mit kínálunk?

Először is reményt, s vele együtt hitet, hogy mindig van tovább. Ezután istentiszteleteket, kulturális programokat, közösségi élményeket, amelyeket a neten is megosztunk.

— Mire van szükségünk?

Jó szándékra és akaratra, közösségre, szaktudásra, erőre, pénzre, kapcsolatokra és egy kis
őrültségre.